„A lehető legjobb eredményt akarjuk elérni a virtuális térben” – interjú Bereznay Dániellel, a McLaren F1 esport versenyzőjével

Március 10-én jön az Automorrow, ahol az autóipar jövőjéről hallgathatsz meg előadásokat. Az eseményre való hangolódásként Bereznay Dániellel, a McLaren Forma-1-es csapatának versenyzőjével és a 2020-as év E-sportolójával készítettünk interjút. Bár Dani csupán 21 éves, az elmúlt 4 évben fixen, kihagyás nélkül a mezőny tagja, világbajnoki 2., 3., 5. helyezést is szerzett. Az esport a munkája, az élete, a Forma-1-es csapatokat képviseli a virtuális valóságban. Az Automorrow-nak adott interjúban arról mesélt, hogy mennyire átjárható a virtuális és a valós autóversenyzés, mire számít a jövőben, és meddig tervez az esport világában maradni.

Hogyan látod a kapcsolatot az esport és a fizikai autóversenyzés között?

Évről-évre egyre nagyobb a korreláció a két világ között, láttunk több példát Magyarországon is. Kiss Norbi és Michelisz Norbi például szimulátorból ültek át, és sikeres autóversenyzők lettek. Kiss Norbi háromszoros Európa-bajnok kamionversenyző, Michelisz Norbi világkupa-győztes a WTCR túraautó-sorozatban. Külföldön is vannak olyan példák, hogy szimulátorversenyzők remekül megállják a valóságban is a helyüket. Ugyanez fordítva is igaz, hogy a valós versenyzők a szimulátoron szintén jó eredményeket érnek el, ráadásul ez nekik nagyon jó edzéslehetőség. Sokkal „azonnalibb”, elérhetőbb, sokkal olcsóbb és szabadabb. Bármennyit lehet tesztelni, ezredannyi költségből, folyamatosan fejleszthetik saját képességeiket. A környezetvédelem és költségcsökkentés miatt a Forma-1-es csapatoknak 1 évben 8 nap áll a rendelkezésére, hogy kipróbálják a fejlesztéseiket, így nem az egész autót tesztelik a szélcsatornában, hanem a szimulátort használják. Látszik, hogy mennyire tökéletesre tudnak fejleszteni egy gépet úgy is, hogy gyakorlatilag pályára sem gurulnak vele.

 Te mint versenyző ebbe hogyan kapcsolódsz be?

Jelenleg nekem nem ez a feladatom. Mi a rangos online versenyeken képviseljük a brandet és a márkát, a lehető legjobb eredményt akarjuk elérni a virtuális térben. A másik csapat feladata, hogy a valós autót gyorsabbá tegyék. Nagyon könnyű az átjárás a kettő között, de nem lehet egyszere csinálni őket, hiszen mind a kettő önállóan is egy teljes értékű munka.

Te határozod meg a versenyek során az autó beállításait, vagy van egy csapat, akik segítenek ebben?

Minden versenyző saját magának csinálja az autóbeállításokat. A valóságban a mérnökök jobban értik a fizikát és az autó beállításait, mint a versenyzők, de a virtuális térben ez nem így van. Itt sokkal kevesebb adatot tudunk egyelőre kinyerni a platformunkon, és a játéknak is megvannak a sajátosságai, amit használunk. Ezt mi ismerjük legjobban, és nincsen olyan számítási módszer, vagy mérnök, aki jobban be tudná állítani, mint mi. Több tízmilliárd kombináció van; mi állítjuk a szárnyat, a futóművet, a keménységet, az autó hasmagasságát, a differenciálmű nyitás-zárását, a fékerő-elosztást, a guminyomást, meg mindent, amit el lehet képzelni egy Forma-1-es autóval kapcsolatban. Ezzel töltjük igazából a legtöbb időt, hogy tökéletes autót „alkossunk” a saját vezetési stílusunkhoz igazítva.

Miben különbözik egy esportoló és egy fizikai autóversenyző?

Mivel több tesztlehetőség van, az esport versenyzők sokkal inkább a szorgalmukra kell, hogy hagyatkozzanak, mint a tehetségükre. A valóságban az lesz a legjobb, aki gyorsan és minden körülmények között tud alkalmazkodni. Neki az a néhány szabadedzés egy hétvégén elég, hogy beállítsa a csapatával az autót, és jó időt menjen. A Forma-1-ben ez most Lewis Hamilton, de lehet, hogyha mindennap tesztelhetnének a valós versenyzők, akkor szorgalommal le tudná győzni valaki.

Az esportban pont ez a lényeg, hogy itt is vannak kisebb-nagyobb tehetségek, de csak rajtad múlik, mennyit gyakorolsz. A nap 24 órájában versenyezhetsz, és a felkészüléseddel sokkal többet hozzá tudsz tenni az eredményeidhez, mint a valóságban. Valamilyen szinten időigényesebb és nehezebb.

A másik nagy különbség, hogy sokkal több ellenfeled van. Körülbelül 250 ezer ember küzd azért, hogy a legjobb 20-ban legyen, őket kell legyőzni és a ranglista élére kerülni, míg a valóságban egy versenyző 100-150 vetélytárssal találkozik egész életében.

Ugyanakkor, ha tényleg ott vagy a pályán, különböző fizikai erők hatnak a testedre, 60 fok van az autóban, és meg is sérülhetsz. A valós versenyzők felkészülése során időben a fizikai felkészülés jelenti a nagyobb részt. Ez egyébként nálunk sem elhanyagolható, hiszen a pedálok, kormányok visszacsatolják az erőt, de nincs meleg az ülésünkben, nem érezzük a hosszanti és oldalirányú gyorsulási erőket.

Abban viszont nagyon hasonló a két műfaj, hogy sokat számít a nyers vezetéstechnika, a képességek, a pályán az ideális ív vizualizációja vagy a szem-kéz-láb koordináció.

Ha már szóba került Hamilton neve… megmérkőznél vele és le tudnád győzni?

Szimulátoron könnyen le tudnám győzni, a valóságban pedig könnyen legyőzne. Amikor az esportolókat és a valós versenyzőket összehasonlítjuk, szó sincs arról, hogy egyből ugyanolyan szinten tudnánk menni, mint ők, a valós tapasztalat nem elhanyagolható. Az esportban könnyebben feltűnhet a tehetség, utána pedig, ha megvan a megfelelő idő- és pénzbefektetés, az esportoló ugyanazzal a felkészüléssel egy idő után ugyanazt a szintet tudná képviselni a valóságban is. Egy átlagembernél nyilván jelentősen közelebb lennénk, hiszen a szimulátor egy nagyon jó alapozás. Szerintem még jobb is, mint a gokart, ahol ugyan megvannak ugyanazok a fizikai erők, de egy 100 kilós gokart vezetése teljesen más, mint egy karosszériás, leszorítóerővel rendelkező autó működése. Szerintem a gokartozás most már kevesebb tapasztalatot ad, mint egy jó szimulátor.

Minden évben megszervezik a Race of Champions versenyt, ahova motorsport-kategóriák bajnokait hívják meg. Idén Lucas Blakeley szimulátoros versenyző a rally-cross versenyben egy tizedmásodperccel legyőzte Sebastian Vettel négyszeres világbajnokot. Ez nem Forma-1 volt, hanem mindkettőjük számára idegen autó, de ugyanolyan gyorsan tudtak alkalmazkodni. És egyre több hasonló példa van. Fel lehet venni a versenyt, és minél lassabb autókkal mennek, annál gyorsabban. A Formula autókon éveken át kellene edzeni, hogy ugyanolyan szintre kerüljünk, hiszen ott olyan G-ereje van és olyan szintű technikai tudás kell hozzá, amit csak a legjobbak tudnak.

Fizikailag tovább lehet bírni? Később vonulnak vissza az esportolók, mint a fizikai versenyzők?

Nem, épp ellenkezőleg. Az esportot kevesebb ideig lehet csinálni, mert sokkal jobban számít a teljesítmény. Elkerülhetetlen, hogy változnak a prioritások, csökken a motiváció, lassulnak a reflexek… A mezőnyünkben jelenleg a legidősebb esportoló 28 éves, ezzel szemben Fernando Alonso 41 évesen még versenyez a Forma-1-ben. 41 évesen senki nem lesz nálunk, aki közel lesz a versenyzők szintjéhez, hiszen itt az egész mezőny az elsőtől az utolsóig 2 tized másodpercen belül van, a fizikai versenyben az első és az utolsó között van 7-8 tizedmásodperc körönként. Nagyon sokan próbálkoznak, ezáltal ezerszer kompetitívebb ez a világ, mint a valóság. Nem azt mondom, hogy nehezebb, mert az más kérdés, de sokkal szorosabb. Mindig lesznek fiatalok, akik még többet próbálkoznak, akkor vannak a csúcson, és ez a világ nem engedi egy plusz szezonra sem versenyezni, akiknek már nem olyan a teljesítménye. Ha valaki nem teljesít a maximumon, nincs is esélye a mezőnyben maradni.

Az esportos tapasztalataidból mit tudsz a való életben alkalmazni?

Ahhoz, hogy valaki itt versenyezzen, nagyon kitartónak kell lennie, tűrni a monotonitást, és szerintem ezt nagyon sok szakmában értékelnék. A precízió, pontosság, reflexek, a vezetés iránti szenvedély… Lehet, hogyha mondjuk kamionsofőr lennék, nagyobb arányban tudnék elkerülni baleseteket, jobban bírnám az egyhangú utakat. Számtalan előnye van, de ezt sok szakmáról el lehet mondani.

Hogy látod a Forma-1 jövőjét online és offline térben?

Az esport mindig is követni fogja a valós világot, szóval amilyen annak a jövője, olyan lesz a mi jövőnk is, ami a szimulációt illeti.

Az esportban most nagyon sok verseny még online zajlik, és csak néhány futamot játszunk arénában. Szerintem a következő 10 évben az F1 esportból ugyanolyan betétfutam lesz, mint a Porsche kupa, Formula 3, Formula 2. Az esportolók ki fognak utazni néhány európai helyszínre, ott ki lesz állítva egy színpad a szimulátorokkal, és ott mennek majd a valós versenyhétvégén a valós pályán a virtuális térben a futamok. Kivetítőn követhetik majd a nézők, online streamelve pedig az egész világ. Ez még érdekesebb színfoltja lenne az egésznek, akkor lenne igazán összemosva a két világ.

Ami a Forma-1-et illeti, szerintem 2035-2040-ig még biztos, hogy belsőégésű motorok lesznek az autókban. A rövid távú jövő szerintem a bioüzemanyag. Én közútra, városra környezetvédelmi szemmel nagyon hiszek az elektromos autókban, de sportban szerintem felesleges. Már most is képesek vagyunk 100%-ban bioüzemanyagot létrehozni, ha nem is az egész világ számára, de a néhány meglévő motorsport-sorozat számára megoldható. Ezzel is közel nullára lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomot, hiszen vannak már olyan technológiák is, hogy például szén-dioxidból csinálnak üzemanyag-adalékot, és a Forma-1 évről-évre növeli az arányt.

Van egy másik sorozat, a Formula E, ami nyilvánvalóan tovább fog fejlődni az elektromos autózás terén. Ez a Forma-1-nek valamennyire már most is riválisa, ezért nem hiszem, hogy maga a Forma-1 úgy próbálja felvenni velük a versenyt, hogy lemásolja őket.

Mik a hosszú távú terveid?

Szerintem reálisan 30 éves korig lehet űzni ezt a műfajt. Nekem ez a 26-30 éves tartomány van belőve, hogy addig versenyzek, utána iparágon belül más állást kell majd keresni. Menedzsmenti, csapatvezetési pozíció vagy teljesítményért felelős mérnöki pozíciókban gondolkodom. Ezekből egyre több lesz. Jelenleg a versenyzőkön kívül nem érti senki a játékot, de a kiöregedő játékosokból lesznek majd a szakértők.

Úgy fest tehát, hogy a következő pár évben minden téren izgalmas időszak várható az esport autóversenyzésben. Sikeres versenyeket kívánunk!

Ha még többet megtudnál a járműgyártás és az autóipar jelenéről és jövőjéről, csatlakozz az Automorrow Facebook-eseményéhez, és vegyél részt az eseményen március 10-én!!

Az interjút az Automorrow kérésére az Universum 8 csapata készítette. 

 

Március 10-én jön az Automorrow, ahol az autóipar jövőjéről hallgathatsz meg előadásokat. Az eseményre való hangolódásként Bereznay Dániellel, a McLaren Forma-1-es csapatának versenyzőjével és a 2020-as év E-sportolójával készítettünk interjút. Bár Dani csupán 21 éves, az elmúlt 4 évben fixen, kihagyás nélkül a mezőny tagja, világbajnoki 2., 3., 5. helyezést is szerzett. Az esport a munkája, az élete, a Forma-1-es csapatokat képviseli a virtuális valóságban. Az Automorrow-nak adott interjúban arról mesélt, hogy mennyire átjárható a virtuális és a valós autóversenyzés, mire számít a jövőben, és meddig tervez az esport világában maradni.

Hogyan látod a kapcsolatot az esport és a fizikai autóversenyzés között?

Évről-évre egyre nagyobb a korreláció a két világ között, láttunk több példát Magyarországon is. Kiss Norbi és Michelisz Norbi például szimulátorból ültek át, és sikeres autóversenyzők lettek. Kiss Norbi háromszoros Európa-bajnok kamionversenyző, Michelisz Norbi világkupa-győztes a WTCR túraautó-sorozatban. Külföldön is vannak olyan példák, hogy szimulátorversenyzők remekül megállják a valóságban is a helyüket. Ugyanez fordítva is igaz, hogy a valós versenyzők a szimulátoron szintén jó eredményeket érnek el, ráadásul ez nekik nagyon jó edzéslehetőség. Sokkal „azonnalibb”, elérhetőbb, sokkal olcsóbb és szabadabb. Bármennyit lehet tesztelni, ezredannyi költségből, folyamatosan fejleszthetik saját képességeiket. A környezetvédelem és költségcsökkentés miatt a Forma-1-es csapatoknak 1 évben 8 nap áll a rendelkezésére, hogy kipróbálják a fejlesztéseiket, így nem az egész autót tesztelik a szélcsatornában, hanem a szimulátort használják. Látszik, hogy mennyire tökéletesre tudnak fejleszteni egy gépet úgy is, hogy gyakorlatilag pályára sem gurulnak vele.

 Te mint versenyző ebbe hogyan kapcsolódsz be?

Jelenleg nekem nem ez a feladatom. Mi a rangos online versenyeken képviseljük a brandet és a márkát, a lehető legjobb eredményt akarjuk elérni a virtuális térben. A másik csapat feladata, hogy a valós autót gyorsabbá tegyék. Nagyon könnyű az átjárás a kettő között, de nem lehet egyszere csinálni őket, hiszen mind a kettő önállóan is egy teljes értékű munka.

Te határozod meg a versenyek során az autó beállításait, vagy van egy csapat, akik segítenek ebben?

Minden versenyző saját magának csinálja az autóbeállításokat. A valóságban a mérnökök jobban értik a fizikát és az autó beállításait, mint a versenyzők, de a virtuális térben ez nem így van. Itt sokkal kevesebb adatot tudunk egyelőre kinyerni a platformunkon, és a játéknak is megvannak a sajátosságai, amit használunk. Ezt mi ismerjük legjobban, és nincsen olyan számítási módszer, vagy mérnök, aki jobban be tudná állítani, mint mi. Több tízmilliárd kombináció van; mi állítjuk a szárnyat, a futóművet, a keménységet, az autó hasmagasságát, a differenciálmű nyitás-zárását, a fékerő-elosztást, a guminyomást, meg mindent, amit el lehet képzelni egy Forma-1-es autóval kapcsolatban. Ezzel töltjük igazából a legtöbb időt, hogy tökéletes autót „alkossunk” a saját vezetési stílusunkhoz igazítva.

Miben különbözik egy esportoló és egy fizikai autóversenyző?

Mivel több tesztlehetőség van, az esport versenyzők sokkal inkább a szorgalmukra kell, hogy hagyatkozzanak, mint a tehetségükre. A valóságban az lesz a legjobb, aki gyorsan és minden körülmények között tud alkalmazkodni. Neki az a néhány szabadedzés egy hétvégén elég, hogy beállítsa a csapatával az autót, és jó időt menjen. A Forma-1-ben ez most Lewis Hamilton, de lehet, hogyha mindennap tesztelhetnének a valós versenyzők, akkor szorgalommal le tudná győzni valaki.

Az esportban pont ez a lényeg, hogy itt is vannak kisebb-nagyobb tehetségek, de csak rajtad múlik, mennyit gyakorolsz. A nap 24 órájában versenyezhetsz, és a felkészüléseddel sokkal többet hozzá tudsz tenni az eredményeidhez, mint a valóságban. Valamilyen szinten időigényesebb és nehezebb.

A másik nagy különbség, hogy sokkal több ellenfeled van. Körülbelül 250 ezer ember küzd azért, hogy a legjobb 20-ban legyen, őket kell legyőzni és a ranglista élére kerülni, míg a valóságban egy versenyző 100-150 vetélytárssal találkozik egész életében.

Ugyanakkor, ha tényleg ott vagy a pályán, különböző fizikai erők hatnak a testedre, 60 fok van az autóban, és meg is sérülhetsz. A valós versenyzők felkészülése során időben a fizikai felkészülés jelenti a nagyobb részt. Ez egyébként nálunk sem elhanyagolható, hiszen a pedálok, kormányok visszacsatolják az erőt, de nincs meleg az ülésünkben, nem érezzük a hosszanti és oldalirányú gyorsulási erőket.

Abban viszont nagyon hasonló a két műfaj, hogy sokat számít a nyers vezetéstechnika, a képességek, a pályán az ideális ív vizualizációja vagy a szem-kéz-láb koordináció.

Ha már szóba került Hamilton neve… megmérkőznél vele és le tudnád győzni?

Szimulátoron könnyen le tudnám győzni, a valóságban pedig könnyen legyőzne. Amikor az esportolókat és a valós versenyzőket összehasonlítjuk, szó sincs arról, hogy egyből ugyanolyan szinten tudnánk menni, mint ők, a valós tapasztalat nem elhanyagolható. Az esportban könnyebben feltűnhet a tehetség, utána pedig, ha megvan a megfelelő idő- és pénzbefektetés, az esportoló ugyanazzal a felkészüléssel egy idő után ugyanazt a szintet tudná képviselni a valóságban is. Egy átlagembernél nyilván jelentősen közelebb lennénk, hiszen a szimulátor egy nagyon jó alapozás. Szerintem még jobb is, mint a gokart, ahol ugyan megvannak ugyanazok a fizikai erők, de egy 100 kilós gokart vezetése teljesen más, mint egy karosszériás, leszorítóerővel rendelkező autó működése. Szerintem a gokartozás most már kevesebb tapasztalatot ad, mint egy jó szimulátor.

Minden évben megszervezik a Race of Champions versenyt, ahova motorsport-kategóriák bajnokait hívják meg. Idén Lucas Blakeley szimulátoros versenyző a rally-cross versenyben egy tizedmásodperccel legyőzte Sebastian Vettel négyszeres világbajnokot. Ez nem Forma-1 volt, hanem mindkettőjük számára idegen autó, de ugyanolyan gyorsan tudtak alkalmazkodni. És egyre több hasonló példa van. Fel lehet venni a versenyt, és minél lassabb autókkal mennek, annál gyorsabban. A Formula autókon éveken át kellene edzeni, hogy ugyanolyan szintre kerüljünk, hiszen ott olyan G-ereje van és olyan szintű technikai tudás kell hozzá, amit csak a legjobbak tudnak.

Fizikailag tovább lehet bírni? Később vonulnak vissza az esportolók, mint a fizikai versenyzők?

Nem, épp ellenkezőleg. Az esportot kevesebb ideig lehet csinálni, mert sokkal jobban számít a teljesítmény. Elkerülhetetlen, hogy változnak a prioritások, csökken a motiváció, lassulnak a reflexek… A mezőnyünkben jelenleg a legidősebb esportoló 28 éves, ezzel szemben Fernando Alonso 41 évesen még versenyez a Forma-1-ben. 41 évesen senki nem lesz nálunk, aki közel lesz a versenyzők szintjéhez, hiszen itt az egész mezőny az elsőtől az utolsóig 2 tized másodpercen belül van, a fizikai versenyben az első és az utolsó között van 7-8 tizedmásodperc körönként. Nagyon sokan próbálkoznak, ezáltal ezerszer kompetitívebb ez a világ, mint a valóság. Nem azt mondom, hogy nehezebb, mert az más kérdés, de sokkal szorosabb. Mindig lesznek fiatalok, akik még többet próbálkoznak, akkor vannak a csúcson, és ez a világ nem engedi egy plusz szezonra sem versenyezni, akiknek már nem olyan a teljesítménye. Ha valaki nem teljesít a maximumon, nincs is esélye a mezőnyben maradni.

Az esportos tapasztalataidból mit tudsz a való életben alkalmazni?

Ahhoz, hogy valaki itt versenyezzen, nagyon kitartónak kell lennie, tűrni a monotonitást, és szerintem ezt nagyon sok szakmában értékelnék. A precízió, pontosság, reflexek, a vezetés iránti szenvedély… Lehet, hogyha mondjuk kamionsofőr lennék, nagyobb arányban tudnék elkerülni baleseteket, jobban bírnám az egyhangú utakat. Számtalan előnye van, de ezt sok szakmáról el lehet mondani.

Hogy látod a Forma-1 jövőjét online és offline térben?

Az esport mindig is követni fogja a valós világot, szóval amilyen annak a jövője, olyan lesz a mi jövőnk is, ami a szimulációt illeti.

Az esportban most nagyon sok verseny még online zajlik, és csak néhány futamot játszunk arénában. Szerintem a következő 10 évben az F1 esportból ugyanolyan betétfutam lesz, mint a Porsche kupa, Formula 3, Formula 2. Az esportolók ki fognak utazni néhány európai helyszínre, ott ki lesz állítva egy színpad a szimulátorokkal, és ott mennek majd a valós versenyhétvégén a valós pályán a virtuális térben a futamok. Kivetítőn követhetik majd a nézők, online streamelve pedig az egész világ. Ez még érdekesebb színfoltja lenne az egésznek, akkor lenne igazán összemosva a két világ.

Ami a Forma-1-et illeti, szerintem 2035-2040-ig még biztos, hogy belsőégésű motorok lesznek az autókban. A rövid távú jövő szerintem a bioüzemanyag. Én közútra, városra környezetvédelmi szemmel nagyon hiszek az elektromos autókban, de sportban szerintem felesleges. Már most is képesek vagyunk 100%-ban bioüzemanyagot létrehozni, ha nem is az egész világ számára, de a néhány meglévő motorsport-sorozat számára megoldható. Ezzel is közel nullára lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomot, hiszen vannak már olyan technológiák is, hogy például szén-dioxidból csinálnak üzemanyag-adalékot, és a Forma-1 évről-évre növeli az arányt.

Van egy másik sorozat, a Formula E, ami nyilvánvalóan tovább fog fejlődni az elektromos autózás terén. Ez a Forma-1-nek valamennyire már most is riválisa, ezért nem hiszem, hogy maga a Forma-1 úgy próbálja felvenni velük a versenyt, hogy lemásolja őket.

Mik a hosszú távú terveid?

Szerintem reálisan 30 éves korig lehet űzni ezt a műfajt. Nekem ez a 26-30 éves tartomány van belőve, hogy addig versenyzek, utána iparágon belül más állást kell majd keresni. Menedzsmenti, csapatvezetési pozíció vagy teljesítményért felelős mérnöki pozíciókban gondolkodom. Ezekből egyre több lesz. Jelenleg a versenyzőkön kívül nem érti senki a játékot, de a kiöregedő játékosokból lesznek majd a szakértők.

Úgy fest tehát, hogy a következő pár évben minden téren izgalmas időszak várható az esport autóversenyzésben. Sikeres versenyeket kívánunk!

Ha még többet megtudnál a járműgyártás és az autóipar jelenéről és jövőjéről, csatlakozz az Automorrow Facebook-eseményéhez, és vegyél részt az eseményen március 10-én!!

Az interjút az Automorrow kérésére az Universum 8 csapata készítette.